You are currently browsing the tag archive for the ‘céllövölde’ tag.

rap-lieshiphop2-1nagyobbHa vérre menő vitákat akarsz folytatni a barátoddal, azt tanácsolom, kezdjetek bele a „szerinted mi az igazi rap?”, esetleg: „mitől igazi rap az igazi rap?” – disputába. Olyan téma ez, mint a foci, meg a nők: mindenki ért hozzá, hozzájuk. De soha senkinek nincs igazán igaza.

Ki a nagyobb futballista, Lionel Messi vagy Eto’o?

Azt azért nagyjából látni, ki a real rapper és, ki az, aki eladta magát a mainstreamnek, minden szava hazugság, és már arra aranylemezt kap, hogy azt mondja: engem az utca nevelt. A határesetekkel vagy a kellemes imidzsű előadókkal lehet a legnagyobb baj.

A legjobb barátod azt mondja, vannak olyan rapperek a mainstreamben, akik sok pénzt keresnek, sok lemezt adnak el, sok helyen lépnek fel, és Mikulás napján virgáccsal verik a seggüket a szőke műsorvezetők a délutáni beszélgetős műsorokban. Ettől még lehet, hogy tényleg a saját életükből hoznak példákat, és tényleg az utcán nőttek fel. Azért lesz valaki fake, mert arra kér, hogy „Ítélet helyett” próbáld elképzelni te is, ahogy a nyolcban vagy a tizenháromban felnőnek a srácok? És közben jó pénzt keres ezzel?

Kézenfekvő kurvulás

Ránézel a haverodra, csalódott vagy. Le is teszed a söröspoharat a pultra, hogy ne zavarjon a gesztikulálásban. „Ide figyelj – kezded a magyarázatot –, ez hülyeség. Akik pénzt tudnak keresni azzal, hogy a hiphop meg a rap címkét ragasztják a lemezükre, már régen nem real arcok. Tudod, mik ők? Ribancok! Rüfkék! Ringyócskák! Fizetsz, ők meg írják a szövegeket az utcáról, sírva rappelnek a túladagolásban meghalt anyjukról, aki amúgy a Tekerőpatak utca 46-ban köt nekik sálat télire. Vagy főzi a tojásos nokedlit, és éppen pattintja az uborkásüveg tetejét. A kölykök meg velük sírnak a koncerten, villogtatják a mobiljukat, mert ők már ráadásul azzal integetnek a szomorú számoknál öngyújtó helyett. Másnap megy a Space-re a kép, a YouTube-ra a felvétel.”

A haverod remegő hangon arra kér, magyarázd meg, hogy olyan rapperek, mint KRS-One, Talib Kweli vagy Chuck D, akikről köztudott, hogy real arcok, továbbá a hiphop mozgalmi szintű vezetői, nos, hogyan nyomulhatnak ők is Red Bull, Cadillac meg Nike reklámokban? A pénz miatt! És mi lesz? Mostantól KRS- One többé nem a hiphop keresztapja, mert azt mondja, ha már a hiphopban nincs elég pénz, hogy képviselje az elveket, akkor muszáj elfogadni az ilyen ajánlatokat?

Erre nem nagyon tudsz mit mondani. És nem csak azért, mert noha megveszekedett liberális, már-már tekintélytagadó vagy, KRS-One-ra és a többi hasonló nagyságra gondolva mégis bepárásodik a szemüveged. Hanem mert lényegében igaza van. Ahogy igaza van KRS-One-nak is. Meg kell élni valamiből – és a digitális korban, a lemezeladások visszaszorulásával, a fájlcserélők győzelme után kézenfekvő döntésnek tűnik a kurvulás.

De eszedbe jut valami: nem feltétlenül muszáj a zenéből élni, az undergroundban (legalábbis Magyarországon) egyébként is minimál pénzekből készülnek a lemezek, minimális eladott példányszám érhető el, minimális a fellépési lehetőség is. Úgyhogy aki nem álmodozó, vagy akinek nincsenek bevált, bármikor mozgósítható kapcsolatai a kommersz médiában, egy idő után letesz arról, hogy megéljen a rapből. A zene megmarad hobbinak. Több mint hobbinak, persze. De a biztos egzisztencia kiépítése után is legfeljebb csak úri huncutság marad, ami inkább viszi a pénzt, nem pedig hozza. Ez a profizmus egyik legnagyobb ellensége. Legfeljebb a kiváltságosak tudnak némi zsét kivenni a hiphopból. Meg lehet nézni, a mai magyar underground élvonalába tartozók havi költségvetéséből mennyit fedez a rap.

Megtanulható

És mégis működik a dolog, mégis egyre jobbak a (magyar) lemezek, egyre jobbak az MC-k, egyre durvább a flow, egyre több jelentésréteg foglaltatik a verzékben. Annak ellenére, hogy nálunk kábé a „halálra van ítélve” kategóriába sorolják a hiphopból megélni akarók reményeit – tud működni a hiphop. Minden napra jut egy-egy új grupp, amit felfedezhetsz a MySpace-en, boldog-boldogtalan rappelni akar (és rappel is), ha kell, ha nem. A legelején sokan talán a lehetséges karrier miatt kezdenek rímelésbe, aztán mikor kiderül, hogy mégsem biztos az a karrier, sokan abba is hagyják. Akik nem adják fel, és ráadásul még jók is, na, azokból lesznek hosszú évek múlva Magyarország legjobbjai, a kis pannon KRS-One-ok, Talib Kwelicskék.

És nem félő, hogy egy idő után ők is felbukkannak majd mindenféle luxusreklámokban? – szól a barátod kérdése. Hiszen – folytatja – a tapasztalat azt mutatja, hogy bár kevesebb lemezt adnak el a rapperek, mint négy éve, a hiphopos, illetve a down tempós dolgok egyre inkább beszivárognak a köztudatba, a rádiókba, a reklámokba. Csak idő kérdése, mikor fedezi fel magának a „real” dolgokat, a komoly hiphopot is a „magyar világ”, és akkor majd az olyan hitetlenek, mint amilyen te is vagy, csak néznek nagyokat.

Bólintasz, kicsit meggyőződésből, kicsit azért, hogy vége legyen végre a vitának, és mehessen tovább a kellemes este a pultnál. Mert neked ugyan mindegy, ki mennyit keres és miből. A lényeg, hogy az ember – legalább magában – tudjon különbséget tenni hazugság és igazság, szerepjáték és valóság (előbbi sem feltétlenül elítélendő, persze), jó és rossz hiphop, rap között. Fake és real között. S hogy a versszakokban megbúvó tartalom értő fülekre találjon. Vagyis egyáltalán: fülekre találjon. Az értelmezés megtanulható.

Le Marietta & Báró Kvázi/ Offline 97

dillzs_cover_front-1A garázsdemó címe egyszerre rímel a kollázsra és az hommage-ra.
Nem véletlenül: a közreműködők az EP anyagával J Dilla, vagyis James Yancey (1974-2006) emléke előtt tisztelegnek. Ezért hommage.

Az emlékválogatás darabjai mind egy-egy Jay Dee beatre készültek. A magyar előadók eldönthették, mit és mennyit tesznek hozzá. Volt, aki régi beatslágert használt gátlástalanul, akadt, aki Pilinszky János versével és Mensáros László hangjával, esetleg basszusgitárral kombinálta a pionír producer-MC ütemeit, mások verzékkel, mintákkal és karcokkal jeleskedtek. Valamit mindenki beemelt a Dilla-univerzumba. Ezért kollázs.

A Dillázs kézzelfogható formában is megjelent a Céllövölde.com és az s*10 együttműködésének eredményeként, mindössze 100 példányban. A 2009. március 6-án rendezett Mutáns Ritmikus Est 2. parti első látogatói ajándékba kapták a CD-t, amelyen helyet kapott a Szpasszíva című számból készített videó is. Vette & vágta: e357.hu

Kitalálta-szerkesztette: Orizatriznyák
A borítót tervezte: Azur és Poke
A felvételek készítésében közreműködött: Mr. Masters, Essemm, Ra, Pixa, Szimat
Hangilag egybeterelte: Fejes Sándor Richárd
A hangfelvételek kereskedelmi forgalomba nem hozhatók

Dillázs / Dillage – A Tribute To J Dilla

01. Pesti bál – Bankos & Zsola
02. Denagy – AKR & Fura
03. Kössünk üzletet – Norba
04. Én és Dilla – Kool Kasko
05. Finiss – Essemm
06. Keresztül – Mensáros & Pilinszky & Mr. Pastell
07. Hangulat – Ponza & Vanis & Balek MC & Azur
08. Lav – Takeshi
09. Kromega – Bobakrome
10. Töredék – Eckü & Zomblaze
11. Szpasszíva – Orizatriznyák & Báró Kvázi
12. Maradj velem – Fantomaz

Bónusz: Szpasszíva videó (shot & cut: e357.hu)

LETÖLTÉS

J DillaHárom év azért nem olyan nagy idő. Csonka választási ciklus. Jó esetben három évig tart az óvoda, és ennyi idő alatt szépen meg lehet szokni a goromba zöldégest, a kissé rámenős csemegepultost a köziben. Három év alatt belenyugszik az ember, vagy legalábbis megfordul a fejében néhányszor, ezért aztán egyre természetesebbnek veszi, hogy e bérlemény már a végállomás, nyugodtan elő lehet fizetni a Szabad Földre negyven évre előre, most mit vesződjön vele az ember közben, hát nem?

Három éve halt meg a hiphop egyik igazi legje (-innovatívabb, -merészebb, -nyughatatlanabb). Beteg volt.

S. furcsa fintora, hogy épp ő az egyik, aki miatt talán még akad egy kis egészség a mai hiphopban, egy darabig legalábbis még kitart a muníció, úgy is mint szellemi örökség. Nemcsak szellemi: megszámlálhatatlan mennyiségű beatet hagyott az utókorra, kisebb és nagyobb, műanyag és merevlemezeken, és persze a fülekben, az utcai füttyszókban satöbbi.

Szerény törlesztés. Szpasszíva.

CS.I.Z. / orizatré BLOGJA

Photobucket

címkék

1 5PÁLCA 7RÉTEG 990 abszurdi akph akr all soundz apropoh arabian prince azur az árral szemben b.i.g. babygrande balek mc bankos barack obama bbe beat generation beatmaker beat market beatpakk ben sharpa bigmek binder károly bleubird blue sky black death bobafett bobakrome bootsie budapest folyóirat báró kvázi cadik camera obscura carter revard cikkajánló ck records columbo crain cseh tamás cypress hill céllövölde day debüt delicious vinyl dillage dillázs dj slow dopeman dr dre e357 eckü emshow ep eric lau essemm faktor fankadeli fantomaz feszt film fotó funktasztikus fura furakor g.o.d. genius loci gárda gördeszka hazai heti fav HIPHOP holmi hősök ice cube illa j illegalvoice illtunes indiana interjú jacko j dilla jean_grae kanye west kiállítás kompany koncert kool kasko kotta kriminal kritika KULT KÖZ káva kékfény könyv kül le marietta lemez lp madlib magma masspro maszkura mediawave mega sound system mf doom mil mix mixtape mr masters mr pastell média n.w.a. nks norba népszabadság oddateee offlineMAG orizatriznyák paul mutant pilinszky pol ponza Prada pre-order punnany massif póker pörzse ra radio raf rahel rico romlott hazai rza s*10 saiid sean combs slam slam poetry snoop dogg stones throw subicz gábor suhov SZABADEDZÉS szalonnazsír szimat szolgálati szakasz takeshi tawiah televízió the glitch mob theshow tila tequila tribute tüntetés ubiquity usztics vanis videó volt válság woody allen writing XVI. Benedek zomblaze zsola zéessó

CellovoldePOD

Ide is

Photobucket

mostanában

Photobucket Photobucket

ARCHÍV